A borítóképen az egyik leghíresebb, gladiátorokat ábrázoló római mozaik részlete látható. A Kr. u. 3–4. században készülhetett, és villa padlóját díszítette; 1834-ben tárták fel Rómában. A Galleria Borgheséből kölcsönzött panelen élet-halálra vívott párviadalok zajlanak, az egyes alakok mellé odaírták, kit ábrázolnak.

A jelenetet a férfiak dagadó izomzata (mozaikkockahasa), a fegyverrel húsba(-hátba)vágó támadás hangja, azaz a küzdelem kegyelmet nem ismerő erőszakossága dominálja. A Győztes Harcosok Dicsősége; a hipermaszkulinitás netovábbja. Biztosan tetszene a Joaquin Phoenix által megformált Commodusnak. (A valódinak, persze, ki tudja.).

Az utóbbi hetekben világszerte rengeteg nő csodálkozik rá a tényre – és osztja meg döbbenetét a TikTokon –, miszerint párjuk rendszeresen ismeri fel napi rutinjában az ókori rómaiak örökségét. A százával készülő videók egyszerűek: a hölgyek megkérdezik szerelmüket vagy hozzátartozójukat, hogy milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra, és azt a meglepő választ kapják, miszerint akár naponta többször is, de legalább hetente néhányszor.

A hitetlenkedő miértekre pedig igen változatos magyarázatok érkeznek: a modern élet az antik technológiákat, az edzés vagy épp a konzolos játékok a katonai kiképzést, a sportesemények az ókori játékokat, az épületek pedig a klasszikus építészetet juttatják eszükbe. Az asszociációk sorában hamar színre lépnek a gladiátorok is, a Colosseummal, a világbirodalmat építő császárral, a „hódító Róma” képével a háttérben – a legkülönbözőbb popkulturális termékek, valamint a 20–21. századi politikai törekvések, és azok önkényesen (ki)használt szimbólumrendszerének sajátos folyományaként.

Mi is elég gyakran gondolunk a római birodalomra… Elsősorban talán arra, hogyan lehet átlátni az utókor által hozzáépített falakon, hogyan lehet az agyontaposott utakról olykor felemelni a tekintetünket és körülnézni – érzékeltetni a római világ sokszínűségét.

Ez a kis pohár szintén gladiátorok párharcát ábrázolja, a szája körül futó frízen a nevük is olvasható. A henger alakú, alacsony talpú edény alig 8 centiméter, mégis jól kivehetők rajta a küzdelem különböző fázisai, a férfialakok masszív izomzata. Sárgászöld, szinte áttetsző falú üvegből készült, a műtárgyadatlap leírása szerint: törött, restaurálták, de peremén és testén is hiányos, a készítés során néhol maradtak rajta buborékok és szennyeződések. Rendkívül sérülékeny, gondos bánásmódot igényel attól, aki kézbe veszi és vizsgálja.

Az ehhez hasonló tárgyakat talán szuveníreknek szánták. Bennünket arra emlékeztet, vigyázzunk arra, mit veszünk át és mit veszünk el a rómaiaktól.

Ha már megkérdeztük, akkor tényleg megkérdezzük:

A borítóképen és a részletfotón: gladiátorokat ábrázoló mozaik (Kr. u. 3–4. század) © Galleria Borghese
A bejegyzés végén: üvegedény (Kr. u. 50–80) © Metropolitan Museum of Art / Public Domain