A liverpooli World Museum egyiptomi műtárgyai között van egy tenyérnyi nagyságú türkiz fajanszcsempe, amelyet fekete festékkel megmintázott pókháló rajza díszít.
A múzeum online katalógusa szerint a Joseph Myers őrnagy (1858–1899) egyiptomi gyűjteményéből származó darab különlegessége abban rejlik, hogy „ez visz a lehető legközelebb az ókori egyiptomi művészet pókábrázolásaihoz” – a kijelentés finom megfogalmazása annak, hogy a természetet aprólékosan megfigyelő és azt a legnagyobb tiszteletben tartó, a legkülönfélébb állatokat a lehető legkreatívabb módokon a saját világukba beemelő egyiptomiak a pókokkal mintha kivételt tettek volna: az ókori Egyiptomból nem maradt fenn egyértelmű pókábrázolás.
A kicsiny mérettel nem lehetett gond: lepkét, szöcskét, szitakötőt, méhet, sáskát, legyet, sőt csótányt is sokat látunk – és persze napistent is, ízelt lábakkal.
Pók azonban sehol – még a hieroglif jegyek hosszú sorában is csak nagyítóval (és némi jóindulattal) találunk egyetlen példányt, a ’pók’ jelentésű és viszonylag ritka egyiptomi szavak (intes, szehet-her) pontos értelmezése pedig legalábbis vitatott.
Az egyetlen, töredékesen fennmaradt pók-írásjegy egy kairói osztrakonon (CG 44892)
Hiába volt a szövés mozzanatának Egyiptomban is óriási jelentősége, a síron innen és túl egyaránt, a pókok megbecsültségén ez sem segített. Egy feltételezés szerint az egyiptomi „pókbojkott” oka az állatok viszonylag lassú mozgásában és gyakori tétlenségükben rejlik: a mozdulatlannak tűnő kis jószágok egyszerűen nem voltak elég érdekesek.1L. Evans, ‘Invertebrates in ancient Egyptian art: Spiders, ticks, and scorpions’, in: M. Massiera – B. Mathieu – F. Rouffet (szerk.), Apprivoiser le sauvage / Taming the Wild, CENiM 11 (Montpellier 2015), 145–157.
Az egyiptomi pókok becsületét egy 1931-es archív felvétel menti csak meg – és ad „szellemes” magyarázatot arra is, hogy vajon miért futottak ki a világból: aki bátor, eredjen a nyomukba!
Halloween közeledtével: „the usual ghost and mummy stuff”2A Variety 1932 februári kritikájából, lásd ITT. Walt Disney olvasatában.
- 1L. Evans, ‘Invertebrates in ancient Egyptian art: Spiders, ticks, and scorpions’, in: M. Massiera – B. Mathieu – F. Rouffet (szerk.), Apprivoiser le sauvage / Taming the Wild, CENiM 11 (Montpellier 2015), 145–157.
- 2A Variety 1932 februári kritikájából, lásd ITT.
