PALLADION MŰHELY

2026. JÚNIUS 22. HÉTFŐ

09:30 – 10:00, B épület földszint 012
♦ Gyülekező, regisztráció

10:00 – 12:30, Gólyavár mögötti tér / B épület földszint 012
♦ Tér/Kép: ókori utazások a Trefort-kertben
ENDREFFY KATA és SZIKORA PATRICIA (Palladion Műhely)

Hogyan látták – és hogyan ábrázolták – a lakott világot a különbőző antik kultúrákban? A tábort bevezető foglalkozáson ókori térképek segítségével indulunk képzeletbeli utazásokra, és az antik világ mellett a Trefort-kerti campusszal és egymással is megismerkedünk.

14:00 – 17:00
Assziriológiai Tanszék

♦ Sulgi, a világ leggyorsabb futója
ZÓLYOMI GÁBOR

A foglalkozás témája, Sulgi, a III. Ur-i dinasztia második, legjelentősebb uralkodójának 101 soros, sumer nyelvű himnusza. A több mint 70 ékírásos kéziratban fennmaradt költemény, egyike volt annak a tíz kompozíciónak, melyeket az ó-babilóni korban (i.e. II. évezred első fele), több száz évvel Sulgi uralkodása után, az ékírást tanuló diákok kívülről megtanultak és leírtak tanulmányaik részeként. Ezek a költemények egyszerre szolgáltak arra, hogy a korabeli diákok az akkoriban már nem beszélt sumer nyelvet tanulják, illetve arra, hogy országuk dicsőséges múltját magukénak érezzék.

A költemény elmeséli, hogy Sulgi miként tett meg egyetlen nap alatt egy körutazást Nippur, a terület vallási központja, illetve Ur, a III. Ur-i dinasztia fővárosa, között. Ez a nagyjából kétszer 200 km-es utazás nyilvánvalóan lehetetlen volt a kor eszközeivel, azonban, ahogy az majd a foglalkozás során kiderül, a szöveg nem egy részletes és pontos útibeszámoló, hanem az uralkodó már-már isteni tulajdonságainak dicsőítése. A nagy utazás himnikus leírása tehát sokkal inkább az ideális uralkodó képének egyfajta megfogalmazása, mint valamilyen részletes útinapló, valószínűleg az egyik legelső ismert példája az utazás metaforikus értelmezésének. 

♦ Az ókori Kelet Európába utazik
VÉR ÁDÁM

A XIX. század hajnalán jelenik meg Nyugat-Európa több államában is az igény, hogy az ókori antikvitás mellett az ókori Kelet nagy birodalmainak műtárgyait is fővárosaik gyűjteményeibe vigyék. Előadásomban egyrészt az ókori Mezopotámia birodalmi központjaiban folytatott korai ásatások és a monumentális leletek elszállításának kalandos történetét kívánom bemutatni, másrészt azt a hatást, amit e tárgyak a nyugati társadalmakban kiváltottak.

2026. JÚNIUS 23. KEDD

9:30 – 12:30
Egyiptológiai Tanszék

♦ A napisten alvilági utazása
IRSAY-NAGY BALÁZS

Az ókori egyiptomi vallás világképe szerint a napisten minden este a (laposnak gondolt) föld nyugati horizontján keresztül leszáll, hogy az éjszaka 12 óráján át nyugatról keletre haladva keresztülutazzon az alvilágon, és végül reggel a keleti horizonton át felemelkedjen az égre. A vallásos szövegek és ábrázolások révén részletes leírások maradtak fenn arról, hogy a napisten milyen alvilági tájakon halad keresztül és milyen túlvilági lényekkel találkozik az éjszakai utazása során. Az előadás ezt az utazást mutatja be: elkísérhetjük Rét és a napbárkát kozmikus útján.

♦ Túlvilági utak az ókori Egyiptomban: szabadulószoba
CZANIK BÍBORKA ZOÉ – VALERIA COZZANI

A szabadulószoba keretében megvalósuló foglalkozás során a résztvevők számára megelevenedik az egyiptomi hitvilág egyik meghatározó utazása: a Napisten éjszakai bárkaútja az Alvilágban. A minden éjjel megtett út során a Napisten végighalad az éjszaka veszélyekkel teli tizenkét óráján; legyőzi a kiutat elálló kígyót, Apóphiszt, majd hajnalban felkel a Keleti égbolton, ezzel helyreállítva a maatot (világrend) minden nap.
A résztvevők – fiatal kutatók szerepébe lépve – végighaladnak ezen a tizenkét órán, Ré napistent kísérik a megpróbáltatásokkal teli úton, és rekonstruálják az út újbirodalmi királyi túlvilágkönyvekből ismert változatait (Amduat, Kapuk könyve, Barlangok könyve, Föld könyve, Éjszaka könyve).

14:00 – 17:00

Görög Tanszék

♦ Idegenként utazni – a vendégbarátság intézménye a görögöknél
BOLONYAI GÁBOR

A görögök már az ókorban is „hajós népnek” tartották magukat, a Földközi-tengernek szinte a teljes partvidékét bejárták. Keresték, kivel lehet kereskedni, hol lehet és érdemes új városokat alapítani, vagy egyszerűen csak fel akarták fedezni a világot, hány és miféle nép él a Föld lakható részein. Értelemszerűen, akkoriban még nem épült ki szolgáltatóipar az utazásra, a szokásjog szabályozta, hogyan boldogulhat egy utazó idegen földön: mit szabad és illik tennie, illetve mit nem, s ugyanígy a mindenkori helyiekkel szemben is léteztek bizonyos elvárások: hogyan kell viselkednie egy váratlanul odaérkező ismeretlennel szemben. A görögöknél xeniának hívták a házigazdák és az utazók kapcsolatát szabályozó intézményt, amit magyarra nem lehet egyetlen szóval lefordítani, mert idegenek vendégül látását és vendégbarátságot is jelent. A foglalkozáson Odüsszeusz példájából kiindulva fogjuk nyomon követni, mit is kell tennie egy jó utasnak és egy jó házigazdának, hogyan működött a gyakorlatban a xenia intézménye.

♦ Út és utazás metaforája a filozófiában: Parmenidész, Platón, Seneca
BÁRÁNY ISTVÁN

2026. JÚNIUS 24. SZERDA

9:30 – 12:30
Latin Tanszék

♦ Horatius brundisiumi útja
FERENCZI ATTILA

Horatius a szatíráinak első könyvében (I,5) egy utazás történetét írta le. Az út Rómából indult, és Brundisiumba (a mai Brindisi) tartott. Az órán számba vesszük az utazás állomásait, követjük a térképen a költő útját, és megnézzük, hol milyen élmények érték. Egy versben elbeszélt utazás azonban soha sem csak a helyváltoztatásról szól. Vajon zajlik-e belső utazás is a költőben?

♦ Mission impossible? Iason és az argonauták útja a görög-római epikus hagyományban
BESZKID JUDIT

Iaszón és az Argó hajósainak története a görög mitológia egyik legismertebb és legrégebbi mondája, amely már a homéroszi eposzok korában ismert lehetett, és évszázadokon át újra és újra feldolgozták, így a görög-római epikus hagyományban több változata maradt ránk.

A foglalkozáson azt vizsgáljuk meg, hogy ezek a különböző elbeszélések miként értelmezik az argonauták küldetését. Miért vállalkozott az Argó hajó legénysége erre a veszedelmekkel teli, ismeretlen útra? Mit jelképezett vagy jelentett az általuk keresett aranygyapjú? És milyen hősökre volt szükség ahhoz, hogy ez a lehetetlennek tűnő küldetés végül sikerrel záruljon?

14:00 – 17:00
Hebraisztika Tanszék

♦ Vándorló zsidók, vándorló nyelvek
BÍRÓ TAMÁS

„Menj el a te országodból, a te szülőföldedről és a te atyádnak házából azon országba, melyet én neked mutatok” – kapja meg Ábrahám az isteni utasítást a Bibliában (Gen 12,1). Néhány generáció múlva „Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül” – a zsoltáros szavaival (Zsolt 114,1). A deuteronomista így riogatja Izraelt: „Az Örökkévaló hoz rád egy népet a távolból, a föld végéről, mint mikor repül a sas, egy népet, melynek nem érted a nyelvét” (Deut 28,49). És amikor ez bekövetkezik, „gyerme­keik fele részében asdódi nyelven beszélnek, s nem is tudnak zsidóul beszélni, s mindenik népnek nyelvén” (Neh 13,24). Innen kezdve a zsidóság története a vándorlások története. Újabb és újabb országok, és ezzel együtt újabb és újabb nyelvek – gondolnánk. De vajon így történt ez? Mit árulnak el a „zsidóság nyelvei” a zsidó történelemről, kultúráról, vallásról és a zsidó közösségek társadalmi beágyazottságáról? A nyelvész szemüvegén keresztül egy színes és komplex világ tárul fel kényszerű és önkéntes vándorlásokról, megőrzött és átalakuló identitásokról.

♦ Prófétai utazás a női test körül
KOLTAI KORNÉLIA

Utazni nemcsak fizikailag lehetséges, hanem képzeletben vagy képletesen is. A metaforikus értelemben vett utazás az ókortól kezdődően kedvelt témája az irodalmi alkotásoknak. Nincs ez másképp a Héber Biblia esetében sem. Számos „utazás”-toposzt találunk a különféle műfajú bibliai szövegekben, néhol nyilvánvalóbb metaforikus tartalommal, máskor áttételesebben.

A prófétai szövegek visszatérő témája a női test, a női testiség, amelytől ha el is rugaszkodnak, folyton folyvást visszatérnek hozzá. A női test körüli gondolkodást felfoghatjuk úgy is, mint utazást: a képzelet vándorlását, eljutást A-ból B-be, a megjelenített tartalom és a szándékolt üzenet közvetítése szempontjából egyaránt.

De vajon miért tekintik a női testet a próféták adekvát eszköznek ahhoz, hogy megfogalmazzanak bizonyos üzeneteket?  Miért és miképpen járnak a gondolataik a női test körül? Befolyásolta-e a női testről való közvélekedést a jellegzetes prófétai megközelítésmód? Közös foglalkozásunkon néhány prófétai szakasz elemzésén keresztül a női test tárgyiasításának útvonalát járjuk végig — számos fontos, napjainkban is aktuális kérdés megvitatásával.

2026. JÚNIUS 25. CSÜTÖRTÖK

9:30 – 12:30
Vallástudományi Tanszék

♦ Zarándoklat
VÉR ÁDÁM

A lakóhelyüktől távol eső, szentnek tartott helyek felkeresésének gyakorlatára utaló leletek már az őskori közösségek régészeti emlékeiben is megtalálhatók. Előadásomban a ma is évről évre több tízmillió embert megmozgató vallási gyakorlat ókori előképeit vizsgálom, elsősorban a korai kereszténység zarándoklatait a kései antikvitás idején. Igyekszem bemutatni, hogy a harmadik századtól egyre tömegesebbé váló zarándoklatok miként alakították ki a Mediterráneum és a Közel-Kelet spirituális térképét.

♦ Miért érdemes az alvilágba menni? Egy élmény anatómiája
EGYED ATTILA

Az antik hagyomány szerint Héraklész maga is elismerte, hogy az alvilágba való alászállás volt tizenkét munkája közül a legnehezebb. Az alvilágjárás a hős útjaként ismert mitológiai elbeszélésminta legrendkívülibb formája: a hős nem pusztán elhagyja otthonát és idegen földre megy annak érdekében, hogy megszerezzen egy értékes tárgyat, hanem az élők világát hagyja el, a halottak birodalmába száll alá, és ott egy túlvilági szereplővel próbál találkozni. Ám mi késztette az antik hősöket arra, hogy még éltükben a föld alá szálljanak? A foglalkozás során megpróbáljuk ezt a narratív mintát úgy elemeire bontani, hogy egy rendkívüli emberi tapasztalat rétegei táruljanak fel. Megvizsgáljuk, hogy az ókori források szerint kik vállalkozhatnak e feladatra és milyen vágy vagy cél hajtja őket; az ismert világ melyik pontján lépnek be az alvilágba; milyen feltételeket kell teljesíteniük a belépéshez; és ki kalauzolja őket útjukon. Külön figyelmet szentelünk az alvilág érzéki tapasztalatának: hogyan néz ki e birodalom, milyen hangok és illatok jellemzik, s milyen lények, lelkek és isteni szereplők népesítik be. Végül pedig azt vizsgáljuk, hogyan jutnak vissza a hősök az élők közé és mit éreznek e megpróbáltatások után. Elemzésünkkel megpróbáljuk megérteni, hogy mit árulnak el e mítoszok az ókori kultúrák halálhoz, tudáshoz és az emberi létezés határaihoz fűződő viszonyáról; és arról, hogy miért kellett a leghősiesebb vállalkozásnak éppen az élők és holtak határának átlépésével együtt járnia.

14:00 – 17:00
ZÁRÓPROGRAM