Képzelt beszélgetés a Palladion Műhely
Edison100-as szereplésének alkalmából.
1920 telén állítólag titkos összejövetelt tartottak Thomas Edison laboratóriumában, amelynek során a nagy feltaláló egy soha nem szabadalmaztatott találmányával, az úgynevezett szellemtelefonnal kísérletezett. Edison egy híres elődjével, Arkhimédésszel igyekezett kapcsolatba lépni, legnagyobb meglepetésére azonban a vonal túlsó végén valaki más jelentkezett.
– PÉlion2022, vétel.
– Hm, elnézést… Ez nem a SZy287-212?
– Szürakuszai? Csak nem Arkhimédészt keresi? Épp az imént beszéltem vele, de az Ön hívása félrement, Uram. Ez a PÉlion2022, Kheirón vagyok.
– Mármint a… kentaur?
– Személyesen.
– Az építészet, fémművesség, zene, gyógyítás mestere?
– Ő maga.
– A híres nevelő, Aszklépiosz, Akhilleusz és Iaszón tanítója?
– Ki más?
– Nohát, nagyon örvendek és micsoda megtiszteltetés! Thomas Alva Edison vagyok, magam is kísérletezgetem, és igyekszem széles körben hasznosítani a tudásomat.
– Nagyon dicséretes, nincs is szebb és hálásabb feladat az ifjú nemzedékek oktatásánál! Én ugyan már visszavonultam, de úgy hallom, utódaim bámulatos eszközökkel terjesztik mindazt, ami a régi korok történetéről és alkotásairól tudható.
– És minek ilyen ódon dolgokkal tömni a nebulók fejét? Hát nem sokkal érdekesebb a körülöttünk lévő világ, az új találmányok, a fejlődés?
– Ne csacsiskodjon, Edison, hát nem épp Arkhimédésszel akart konzultálni? De ha a geometria izgatja, Eukleidészt is feltárcsázhatja a masinájával. Ráadásul, aki Zeusz villámait üvegbúrába zárja, és mindenki számára elhozza a fényt az éjszakába, munka közben aligha feledkezhet meg nagy elődjéről, Prométheuszról – és áldhatja a szerencséjét, ha nem jut a sorsára!
– Nem az istenekben hiszek én, hanem a természet erejében!
– Nézeteit ugyan nem osztom teljes mértékben, de amíg át nem eveztem a túlpartra Kharón ladikjában, magam is leginkább a Pélion-hegyen szerettem múlatni az időmet. Ott fogadtam a tanítványaimat is: nem ültettem őket iskolapadba, hanem a ligetekben bóklászva, játszva és alkotva vezettem be őket a világ rejtelmeibe.
Forrás: Wikipedia.
– No, ez már nekem is tetszett volna, én ugyanis nagyon nehezen boldogultam az iskolában.
Anyámtól tanultam meg tanulni, szabadon és önállóan olvasni és gondolkodni: így ismerkedtem meg az ókor nagyjaival és a régi birodalmakkal is.
– Nocsak, mégis érdekesnek találta?
– Igen, már kezd derengeni… De tudja, Kheirón, mit tartok én a magányos tanulásnál is nagyobbra? Ha csapatot épít az ember, közösen kutat és együtt fedezi fel a világot!
– Szép gondolat, Edison barátom! Távoli utódaim is ezért hirdetnek minden évben országos versenyt, amelynek során az egész Oikumenén végigkalauzolják a tudós ifjak csapatait. A tavalyi megmérettetésben éppen az Ön szívéhez oly közeli távíró elődeiről tanulhattak, de ne búsuljon, hogy lemaradt: továbbra is végigböngészheti az anyagot, szemezgethet belőle kedvére, és megcsodálhatja a fiatalok szebbnél szebb alkotásait.
– És merre kalauzol az idei program?
– Hamarosan az is kiderül! De annyi biztos, hogy a Pannon Versenyjátékok lelkes csapata ezúttal is várja az érdeklődő ifjak seregeit, főként, hogy a kezdeményezésük immár nemcsak hozzám kötődik, hanem az Ön nevével fémjelzett platform is felkarolta. Remélem, Ön is bedobta már a megfelelő osztrakont a szavazóurnába!
– Még mit nem! Én csakis az Edison-féle szavazógéppel teszem le a voksomat!
– Ahogy tetszik, augusztus 29-ig az nlc.hu oldalán is megteheti! Sok sikert!
– Úgy legyen!
William K. L. Dickson filmje, 1894. Forrás: Wikipedia.
Borítókép: Az Edison-féle szénmikrofonos technikával működő falitelefon, USA, 1879. Forrás: Science Museum Group / CC BY-NC-SA 4.0.
